Nem igazán van karácsonyi hangulatom.Sőt hangulatom sem igazán van.Pedig illene elégedettnek lennem,hiszen a törvényhozásunk ezerrel dolgozik,a jogrendünk szilárd,én pedig nem vagyok Béla.Ezen tényekkel nagyjából ki is merítettem a pozitívumok skáláját életemben, mármint a külső szemlélő szerint.Valójában örülök annak,hogy nem politikai pályán mozgok, hogy élek,hogy tető van a fejem felett,hogy mostanában olyan erkölcsös lettem bizonyos egyedekhez képest, amit leginkább a felhőkön láb lóbálva ücsörgő angyalkák hasonlatával jellemezhetek.Sajna ezen angyalkák nem köpködnek.Ezt a pórias attitűdöt próbálom meghonosítani köztük.Teszem pusztán azért mert valakik nem hajlandóak szembeköpködni magukat.Tovább játszva e gondolattal hatalmasan felderülne kicsi szívem,ha karácsonyi üdvözlet gyanánt, az észventúrából megismert törzsi üdvözlést bevezetnénk a parlamenten belül.Így egyrészt színesíthetnénk a közvetítéseket ,másrészt láthatnánk mennyire is szeretik egymást honatyáink.Valószínűleg népszavazást fogok kezdeményezni ez ügyben!
Hogy mi lesz januártól?Lásd a Gyűrűk ura nyitómondatait:(Más lett a világ...)
Nekem pedig Ghimes:"Nincs mit tenni...,mindnyájunknak el kell menni!"vagy Kossuth Lajos azt üzente...Külön kihangsúlyozva a másodszori üzenet megtörténte után életbe lépő szankciókat.
